BJORN AGREN - RAZORLIGHT

Bár a vadonatúj album, a Slipway Fires népszerűsítése és a szervezés alatt álló világ körüli turné a Razorlight tagjainak minden idejét leköti, az egyik londoni próbán a zenekar gitárosa, Bjorn Agren időt szakított egy kis beszélgetésre a Razorlight zenéjéről és új szerelméről, a Vox Virage gitárról.

Úgy tűnik, hogy a zene mindig is fontos része volt Bjorn életének. Mint mondja: "a különféle stílusok által ihletett és játszott zene számomra menekülés, szórakozás és terápia is egyben". Majd így folytatja: "a zene egy nagyon érdekes művészeti forma. Amikor filmet néz az ember, a látvány irányítja a néző érzelmi viszonyulását, arra kényszeríti, hogy meghatározott módon érezzen a szereplők iránt. A zene más. Itt a szavakat csak halljuk és azok nyomán születnek meg az érzelmek. Amit a hallgató hall, a maga módján értelmezni. Egy szélsőséges példával élve, amikor Slayer-t hallgatok én egész jól érzem magam, de lehet, hogy mások - éppen a zene hatására - segítségért kiáltanának! Ez a személyre szabott érzelmi megértés nagy dolog, mert nincs olyan, hogy jó vagy rossz, hiszen minden érzés egyformán igaz és valóságos."

A Vox és a Razorlight kapcsolatáról a zenekar frontembere, az énekes és gitáros Johnny Borrell elmondta, hogy mindig is tisztelte Bjorn gitárjátékát és hogy mindketten nagyon ösztönösen érzik, hogy hogyan kell a zenében együttműködniük. Bjorn szerint ez valami olyan tudás, ami az évek során fejlődött ki: "soha nem beszélgettünk a zenéről, hogy mi a jó, hogy mi szól jól - egyszerűen csak játszottunk és ez mindig bejött. Minden teljesen ösztönös és szívből jövő, csak csináltuk, amihez kedvünk volt".

Az utolsó, Razorlight című lemez az angol lemezlista első helyére került és az élvonalbeli zenei magazinok elhalmozták dicséretekkel. A Q magazin szerkesztője szerint a banda CD-je "az Oasis "Definitely Maybe" lemeze óta a legjobb gitáros album".

A Razorlight jogosan érdemelte ki "az utóbbi évek legsikeresebb angol zenekara" címet és a készülő új lemez vélhetően további elismeréseket hoz majd. "Az utolsó album olyan volt, mintha kislemezeket hallgatnánk egymás után, az új lemez sokkal inkább egy hagyományos értelemben vett album lesz. Gondosan felépített íve van, ha az első, "Wire to Wire" című dalt meghallgatja, már tudhatja, hogy milyen lesz a CD első része, míg az album második részében a klasszikus Razorlight stílus hallható. Bár a zenészek egyénisége rendkívül változatosssá teszi a hangzást, a hagyományos stílusjegyek mindig jól felismerhetők maradnak."

A Double Cutaway Virage gitár hangja különösen élővé teszi a dalokat. Bjorn lelkesen magyarázza, hogy például "a Burberry Blue Eyes egészen elképesztően szól". Úgy találta, hogy a hangzás akkor a legjobb, ha a Pick-Up -t Single Core állásba kapcsolja és torzító pedállal a tiszta hangot egy kis torzítással egészíti ki (enélkül ugyanis túl tisztán szól). Ezzel a módszerrel szépen csillogó, telt és tökéletes hangzást állíthat elő. Ezután megjegyezte, hogy új kedvencét, a Stinger-t játsza legszívesebben, mint mondja "különlegesen nagy élvezet hallani ezt a furcsa dallamot".

Bjorn a világkörüli turnéra készülve új és korszerűbb eszközök, hangszerek után kutatott. "Kedvenc Gibson 335-ös gitárommal több, mint száz koncertet játszottam végig és valahogy úgy voltam vele, hogy kipróbálnék már valami új hangszert, valami olyat, ami úgy szól, mintha 5-6 gitáron játszanék egyszerre. Ezért azután el kezdtem olvasgatni az ebben a témában megjelenő magazinokat úgy, ahogy azt utoljára 13, 14 éves koromban tettem. Emlékszem, hogy amikor megláttam egy magazinban a Virage gitárt azt gondoltam, hogy ez nagyon ígéretesen néz ki. Arra gondoltam, ki kell próbálnom, hiszen olyasmi, mint egy 335-ös, de kisebb a teste, elég könnyű és az osztott Pick-Up - én ezt a kialakítást tartom igazán jónak - biztosan nagyon szépen szól. Élőben most mindig ezt a gitárt használom fő hangszerként és bár a három-utas hangszedőt - mivel mi nem vagyunk Hard Rock banda - nem használom Humbucker módban, a másik két kapcsoló-állás rengeteg lehetőséget nyújt. Tényleg nagyon boldog vagyok vele".

A Razorlight tavaly minden jelentősebb angliai fesztiválon szerepelt és ezeken kívül is számtalan kisebb koncertet adott. Bjorn szerint "amíg a helyszín tele van, és az emberek szeretik, amit csinálunk, nem a buli nagysága számít. Akár 150-en, akár 20000-en néznek és hallgatnak minket, a legfontosabb a zenélés élvezete." Biztos abban, hogy "a következő év még jobban sikerül majd". És ha az utóbbi évek történéseit vesszük figyelembe, akkor elmondhatjuk, hogy biztos igaza van.